Fonal férgek. Fonálférgek – Wikipédia

fonal férgek

A jól látható rovarokon kívül a szántóföldi növényeinket burgonya, cukorrépa, rizs, õszi búzaültetvényeinket gyümölcsfaiskolák, szõlõiskolákzöldségnövényeinket paprika, paradicsom, hagyma, saláta, káposzta, uborka jelentõs mértékben károsítják a szabad szemmel nem látható növényparazita fonálférgek is.

Ezek az 1 mm alatti, talajokban, növényekben fonal férgek élõ kis állatok szabadföldön és üvegházakban fóliasátrakban egyaránt jelentõsek. Rendszertanilag a hengeresférgekhez tartozó parányi állatok, egyedszámukat tekintve a legnagyobb létszámú élõlények a Földön.

Ezeknek döntõ hányaduk közömbös szaprofita faj, csak kis részük okoz mezõgazdasági károkat. Ezek az úgynevezett növényparazita nematodák fonálférgek szájszuronnyal rendelkeznek, amelyekkel megsértik a növények szöveteit, amelyek torzulnak, elszínezõdnek, fejlõdésükben visszamaradnak, elszáradnak.

Kártételüket növeli, hogy egyes fajaik vírusvektorok vagy különbözõ baktérium- és gombabetegségeket is terjesztenek.

A fonálférgek Szójabab-cisztaképző fonálféreg Heterodera glycines és petéje, www. A növényeket károsító fonálférgeknek két típusa van, az ekto külső - és endo belső -paraziták.

A fonálférgek kártétele következtében az egyes növényi kultúrákban több millió forintos termésveszteség is fonal férgek. A fonálférgek között azonban hasznos fajok is akadnak, amelyeket a biológiai védekezésben egyre sikeresebben alkalmaznak a különbözõ rovarkártevõk ellen. Ezek a ragadozó entomopatogén fonálférgek talajokban élnek, fonal férgek az itt elõforduló rovarokat, lárvákat pl.

fonal férgek férgek minden szervben

A növényparazita fonálférgek a növény minden részét megtámadhatják, a gyökereket vagy a gumót a gyökérgubacs-fonálférgek Meloidogyne fajok és fonal férgek cisztaképzõfonálférgek Globodera fajoka törzset és a szárat a szárfonálférgek Ditylenchus fajoka leveleket a levélfonálférgek Aphelencnoides fajokmíg a virágokat az Anguina fajok támadják meg. Lehetnek belsõ és külsõ élõsködõk egyaránt.

Magyarországon nál több szabadon élõ szaprofita, ragadozó és növényi élõsködõ fajt mutatta ki, amelyek közül közel 30 a fonal férgek kártevõ.

fonal férgek cdc a parazitákról

A fonálférgek elleni védekezési lehetõségek közül elsõ helyen a megelõzés áll. Fontos a talajvizsgálat, a növényvizsgálat, a fertõzésmentes szaporítóanyag elõállítása. Agrotechnikai védekezési eljárások között megemlíthetjük a vetésforgók alkalmazását.

Az egyes növényfajták eltérõen érzékenyek a fonálféreg fertõzésekre, ezért egyre nagyobb jelentõsége van a rezisztencianemesítésnek paprika, paradicsom. A kémiai védekezés költségessége, toxicitási veszélye, bizonytalansága miatt egyre jobban háttérbe szorul. A legfontosabb hazánkban elõforduló fonálférgek kártétele az alábbiakban foglalható össze: Gyökereken károsító fonálférgek cisztaképzõ-fonálférgek - Közönséges burgonya fonálféreg Karantén károsító.

Magyarországon hosszú ideig csak elvétve fordult elõ Keszthely,de az utóbbi években Pest és Nógrád megyében újra betelepedett. Kártétele következtében a burgonya gyökere elhal, tápanyag- és vízellátási zavarok lépnek fel, újabb, dús mellékgyökerek fejlõdnek.

fonal férgek giardia in humans left untreated

A növény fejlõdésében visszamarad, gyenge, kevés szárat fejleszt, a levelek elsárgulnak, a gumók csenevészek maradnak. A gumókon másodlagos fertõzés következtében baktériumos és gombás fertõzések jelenhetnek meg Rizoctonia. Az ide tartozó fajok nõstényei cisztákká alakulnak át, amelyek a talajokban találhatók, és bennük a fonálférgek tojás formájában évekig képesek fennmaradni.

Védekezés: vetésforgó, a területen 5 évig nem lehet burgonyát termeszteni.

Navigációs menü

A növény újabb és újabb oldalgyökereket fejleszt, amelyen fehér, késõbb barna ciszták láthatók. Éjjel a levelek általában magukhoz térnek. Védekezés: vetésforgó alkalmazása. Mivel melegkedvelõ fajokról van szó, üvegházi kártételük jelentõsebb. Kártételük következtében a növények, elsõsorban zöldségnövények gyökerein változó nagyságú, többnyire gomb alakú gubacsok jelennek meg amelyek nagysága akár mogyorószem méretû fonal férgek lehetezek belsejében található a fehér fonal férgek nõstény.

Gumós növények esetében a gubacsképzõdés elmaradhat. A fertõzött növény fejlõdésében visszamarad, erõs fertõzés esetén elszáradhat.

Tartalomjegyzék

Védekezés: szabadföldön vetésforgóval, üvegházban fertõzésmentes szaporítóanyag elõállításával, talajgõzöléssel és talajcserével lehet.

Az érzékeny fajták termesztését kerülni kell.

Magyarra átültette és kibővítette: dr. Kotlán Sándor. A fonálférgeket életmódjuk, tartózkodási helyük szerint két nagy csoportra, úgymint a szabadonélő és az élősködő életmódot folytatók csoportjára oszthatjuk.

Az egyéb gyökérfonálférgek közül meg kell említeni a vírusvektor fonálférgeket, amelyek elsõsorban szõlõiskolákban veszélyesek. Közvetlen kártételük, a gyökerek szívogatása nem veszélyes, de jelentõs szõlõvírusokat terjesztenek.

Súlyos fertõzés esetén a területen 5 évig ne foglalkozzunk fonal férgek. Szárfonálféreg A legszélesebb körben elterjedt kártevõ, szinte valamennyi szántóföldi és zöldségnövényen elõfordul, de legjelentõsebb kárt a hagymán és fokhagymán okozza. Az általa károsított fonal férgek tövének alja megduzzad, a levelek görbülnek, fodrosodnak, torzulnak, elsárgulnak, a csíranövény elpusztul.

Védekezni ellene fertõzésmentes növények alkalmazásával vagy kiültetendõ dugvány melegvizes áztatásával, szabadföldön a területek gyommentességének biztosításával lehet.

Kártétele a gumókon jelentkezik, ahol kezdetben fehér foltok képzõdnek, amelyek késõbb kiüregesednek. A héj vékony, ráncos lesz, a gumó fokozatosan elrohad. A fonálférgek az egészséges és beteg rész határán találhatók meg.

  1. Származásuk, elterjedésük[ szerkesztés ] A vedlő állatok Ecdysozoa főtörzsének három nagy kládja valamikor a neoproterozoikum végén — kambrium elején különült egy egymástól, és nem sokkal később a fonálférgek is különváltak testvércsoportjuktól, a húrférgektől Nematomorpha.
  2. Ellenőrző kérdések a
  3. Állattan | Digitális Tankönyvtár
  4. Gázképződés okozhat helmintákat
  5. Bőrparaziták rüh
  6. Jellegzetes a féregférgekre
  7. Parazita tabletták megelőzése

Fertõzésmentes szaporítóanyag vetésével a kártétel kiküszöbölhetõ. Jelenléte nehezen ismerhetõ fel.

Fonálférgek a növényvédelemben

A csiperkegomba micéliumait támadja meg, amely elpusztul, és a baktériumos fertõzés jelenik meg. Levélfonálférgek - Szamóca fonálféreg Több mint gazdanövénye van, elsõsorban a szamócán veszélyes.

fonal férgek hód patak helminták

A károsított levelek deformálódnak, fodrossá válnak, elszínezõdnek. A fertõzött levélfelületeket a vastagabb levélegek határolják.

A virágkocsány megvastagszik, megrövidül, a virágtengely sûrûn elágazik. A szamócatõ közepe lombtalanná válik.

fonal férgek a férgek viszketést okozhatnak a bőrön

Védekezés: fertõzésmentes szaporítóanyag felhasználása. Búza-fonálféreg Az õszi búzában fordul elõ.

E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat. Szívférgesség: az élősködő fonálféreg számára az ember nem a megfelelő gazda Emberi fertőzés esetén lárvák fonal férgek kerülnek a vérbe A dirofilariosis egy élősködő fonálféreg által okozott fertőző betegség. Az élősködő fonálféreg számára az ember nem megfelelő gazda, ezért nem tud rendesen kifejlődni, így szívférgességet az emberekben nem okoz.

A monokultúrás termesztés elõsegítette a fertõzését. A fiatal levelek töve megduzzad, a levelek csavarodnak, a szár megrövidül. Éréskor a kalászokban a szemek helyén a búzaszemnél kisebb sötét színû, gömbölyded gubacsok fejlõdnek ki, amelyekben több száz fonálféreg található. Ezek a talajra hullva, képesek több évig életképesek maradni. Védekezés: vetésváltással lehet ellene védekezni. Nádasy Miklós.

Fontos információk