Laposférgek osztály szalag képviselői
Galandférgek - Platyhelminth jellemzői
Evolúciója[ szerkesztés ] A kopoltyú a puhatestűeknél jelent meg először. A korábban létező vízi állatok a gázcsere más módját, a diffúz légzést alkalmazták, leginkább a bőrlégzés különböző változatait. A puhatestűeknél a külső héj megjelenése tette szükségessé a gázcserét lebonyolító szerv kialakulását, mivel a bőrlégzés lehetetlenné vált.
A héjon belül keringetett friss víz egyes kitüntetett helyekre összpontosította az oxigénellátást, ahol feldúsultak a gázcserében részt vevő hajszálerek.
Az erek a kopoltyúhám belső felén futnak végig, általában a lehető leghosszabb útvonalon, a rajtuk keresztülhaladó vér pedig leadja a széndioxid gyógyszerek paraziták ellen vélemények és felveszi a friss oxigént.
A csigák és kagylók elkülönülése előtt ment végbe ez a folyamat, mivel mindkét osztálynál már megtalálhatók a kopoltyúk. A kambrium elejéről ismert a Hyolithes nemamely a két osztály összekötő láncszeme.
A féregcsigáknál és a maradványcsigáknál még nincs kifejezett kopoltyú. A gyűrűsférgeknél még egyáltalán nincsen, a feltehetően velük közös őstől származő más állatcsoportoknál, mint az ízeltlábúak és puhatestűek már van.
- Kopoltyú – Wikipédia
- Válassza ki a kerek férgek jeleit 1.
- Szemölcsök papilloma condyloma mi ez
- Emberi féreg gyógyszer kezelésre
- Navigációs menü Search A szabadon élő laposférgek az örvényférgek Turbellaria osztályának tagjai.
A szintén rokon csalánozóknála pörgekarúaknálmohaállatoknál és az egyébként bizonytalan ősű tüskésbőrűeknél nincs kopoltyú. A gerinchúrosok kopoltyúi viszont valószínűleg a konvergens evolúció miatt hasonlóak, mivel a kezdetleges alakjaik még kopoltyúbéllel bonyolítják a gázcserét, és csak jóval később alakult ki a magas szervezettségű keringési rendszer, és az ahhoz kapcsolódó kopoltyú. Kagylók[ szerkesztés ] A puhatestűek esetében a külső váz megjelenésével az állatot beborító köpeny — amely addig a gázcserét végezte — begyűrődik, és létrehozza az úgynevezett köpenyüreget.
A köpenyüreg falai dús érhálózatot kapnak, majd a gázcserében részt vevő felszín növelése érdekében kitüremkedések jönnek létre.
Ezek a dudorok már kopoltyúk. A további fejlődés során egyre bonyolultabb, dúsabb felületek jöttek létre.
Biohelminths geohelminthes vagy contact helminth Biohelminths fonálférgek osztály képviselői
Emellett azonban a köpeny fala továbbra is részt vesz a légcserében minden kagylónál. A kopoltyú evolúciója általában nehezen követhető fosszíliák alapján. A maradványcsigáknál már feltehető, hogy létrejött a köpenyüreg, de kialakult kopoltyúra nincs bizonyíték. Az első biztosan kopoltyús állatok a cserepeshéjúak és a csigák voltak.
A bogárcsigák esetében a hatékony kopoltyú már nagy testméretek 1 és 25 cm között elérését is lehetővé tették. Az ásólábúak talán másodlagosan vesztették el kopoltyúikat. A kagylók esetében jól nyomon követhető a kopoltyú fejlődése, szinte minden lépcsőfoknak van élő képviselője.
A kopoltyú alakja és szervezettsége olyan mértékben jellemző a kagylók törzsfejlődésére, hogy a recens kagylókat alapvetően a kopoltyúk alapján osztályozzák. Négy alap kopoltyútípus létezik, a protobranchia- filibranchia- eulamellibranchia- és septibranchia-típusok.
Magyarul levélkopoltyú vagy fésűskopoltyúfonalkopoltyú, lemezkopoltyú és kopoltyúválaszfalas formák. A törzsfejlődésileg első alak a levél- vagy fésűskopoltyú. Közvetlen bizonyíték ugyan nincs rá — ritkán fosszilizálódik —, de a kambrium elején fellépő kagylófélék ilyennel rendelkezhettek. E név a jellemző alakból ered, általában oldalanként egy nyélen ülő, a levelek erezetére emlékeztető fésűszerű képlet.
Acoelomates: Állatok nélkül testüreg
Ez erősen emlékeztet a halak kopoltyúinak egy-egy rétegére. A fonalas kopoltyúk a kambrium és ordovícium fordulóján jelentek meg. Hosszan elnyúló, akár elágazó nyélen ülnek. Felületük jóval nagyobb a levélkopoltyúnál, de kisebb, mint a lemezkopoltyúé.
Ez utóbbinál ugyanis a fonalakat keresztszalagok kötik laposférgek osztály szalag képviselői és alakítanak ki nagy, egységes felületeket.
Laposférgek flukes és galandférgek, Anthobothrium
A devontól kezdve bizonyított a léte. A válaszfalas kopoltyú egyfajta redukció, és viszonylag ritka.
- Osztály: Chromadorea.
- Férgek törzsei - Táblázat férgek
- Bemutatás "lapos férgek". Osztály osztályozott férgek Ciller Worms bemutatása
- Szubkután paraziták az arcon
- Paraziták jöttek ki a szájon át
- Egnagyobb bika szalagféreg, Menü gyermekkori giardiasis kezelésére
- Bevezetés az állattanba | Digitális Tankönyvtár Platyhelminth jellemzői
- Örvényférgek osztálya Az ektoderma egy vagy több sejtrétegű kültakaróvá alakult, és szoros kapcsolatban áll a táblázat férgek rendszerrel, a tömlő alakú simaizomzattal.
A kopoltyú — mint a gázcsere helyének egy területre összpontosulása — szükségessé tette a hatékony keringési rendszer kialakulását, így a kagylóknál aschelminthes meghatározása az első valódi szív. Csigák[ szerkesztés ] A csigák esetében a kopoltyú laposférgek osztály szalag képviselői még kevesebb közvetlen adat van, mint a kagylóknál.
Náluk ugyanis a ház alakja kevésbé köthető a kopoltyú változásához, így a fosszilis csigák esetében nehéz meghatározni, hogy milyen kopoltyúval rendelkezhettek. Az ősi típusú, egy síkban csavarodott házú alakok esetében még sejthető, hogy a ma ismert alaptípushoz hasonló, a test hátulsó felén elhelyezkedő, páros szerv volt.
Laposférgek – Wikipédia
A fő probléma az, hogy a hipotetikus laposférgek osztály szalag képviselői változatú, párhuzamos idegpályákkal és szimmetrikus bilaterális szervekkel bíró csigafélék nem maradtak fenn, így élőben nem tanulmányozhatók. A legkorábbinak feltételezett ma is élő változat a testtájak csavarodása következtében hátulról a test egyik oldalára tolódott páros kopoltyúkkal rendelkezik.
A következő fázisban a kopoltyúk már a test elülső laposférgek osztály szalag képviselői egyik oldalára helyeződnek át, majd teljesen átvonulnak a másik oldalra, miközben az egyik eltűnik. Egyes csoportoknál visszacsavarodás is megfigyelhető, amelynek során a kopoltyú visszavándorol az eredeti helyére, de már csak egy van belőle. A csigák kopoltyúja helyett a szárazföldi csigák tüdőscsigákPulmonata ismét a köpenyüreg falát használják az oxigén felvételére, ezt a köpenyűrt nevezik egyszerűen tüdőneklaposférgek osztály szalag képviselői anatómiailag semmi köze nincsen a gerincesek tüdejéhez.
A csigáknál éppúgy kialakult a keringési rendszert működtető szív, mint a kagylóknál. Ez elősegíti, hogy az oxigénben gazdag vér a test minden tájára eljusson. A szifó a csigáknál is megjelenik, azonban a kagylóktól eltérően mindig egy van belőle, és legfontosabb szerepe a kopoltyúűr iszap elleni védelme.
Amint ez a szerv megjelent, a csigák élettere kiszélesesedett, képesek voltak iszapos aljzaton, sőt magukat az aljzatba ásva laposférgek osztály szalag képviselői megélni. A szifó az első olyan, a légzőrendszerhez tartozó elem, amely már a fosszilis anyagban is felismerhető. A csupaszkopoltyúsok Nudibranchia — hasonlóan a szárazföldi meztelencsigákhoz Limacoidea spf.
Sok fajuknál testszerte elszórva találhatók, másoknál csak az eredeti helyen, a test hátulsó részén. Lábasfejűek[ szerkesztés ] A lábasfejűek vagy fejlábúakCephalopoda esetében a kopoltyú szintén a köpenyüregben helyezkedik el. A csoportban olyan alapvető jelentőségű, hogy hány darab kopoltyúval rendelkeznek, hogy a rendszerezésük alapját is ez képzi. A négykopoltyúsok mindannyian külső, a kétkopoltyúsok belső vázzal rendelkeznek.
Alapvető különbség a többi puhatestűhöz képest, hogy az oxigénben dús friss vizet itt nem a szifó — amelynek más szerepe van — szállítja a kopoltyúkhoz, hanem egy izmos szerv, a tölcsér. A tölcsér legtöbbször olyan erős, hogy a kilökött víz egyben rakétaelven működő pótmeghajtás, amely nagy kezdősebességet biztosít ezeknek a lesből vadászó állatoknak.
A belső vázas kalmárféléknél a kopoltyú tekintélyes méretű, akár a teljes testhossz egyharmadát is elérheti.
A hasoldalon van, az erős szív pedig közvetlenül mögötte helyezkedik el. Az Euphausia pacifica kopoltyúi Az ízeltlábúak esetében kérdéses, hogy a szárazföldi előlégcsövesek Protracheata vagy valamilyen ismeretlen vízi szervezet volt a közvetlen ősük. A kopoltyúk szempontjából ez fontos kérdés lenne, mivel az előbbi esetben a kopoltyúk kialakulása másodlagos lenne, az utóbbiban pedig a páncél kialakulása miatt a diffúz légzés összpontosulásának evidens folyamata. A kérdés jelenleg megbízhatóan nem eldönthető, mivel az előlégcsövesek és a Trilobiták is kihaltak, így légzőrendszerük vagy genetikus rokonságuk nem vizsgálható.
A Trilobiták légzőmechanizmusa szintén ismeretlen, bár az laposférgek osztály szalag képviselői külső váz miatt nagyon valószínű, hogy már lokalizált légzésük volt.